Meglepetés meglepetésekkel

Eszter barátnőmnek szerveztünk meglepetés szülinapi bulit. Andor nagyon ügyesen megszervezte, és sikerült mindent teljesen titokban tartani, s összehozni úgy, hogy az kerek legyen. Meglepetés bulira meglepetés illik.... s természetesen nem hagyott nyugodni a fejemben élő főzőtündérke...:) A történetnhez hozzátartozik, hogy Eszter is inkább a sós dolgokat kedveli,  és vagy két évvel ezelőtt olvastam egy oldalon a sós tortáról. Az olvasottakat, szépen elraktároztam, és most jött el az ideje, hogy megalkossam.

Egy egyszerű recept, de ha tudom, hogy milyen sokára sül meg tuti nem merek belekezdeni a buli előtt pár órával. A lényeg, hogy elkészült, s nagyon finom lett.

Hozzávalók:

- 80 dkg darálthús

- 40 dkg szeletelt nyers bacon

- 2 tojás

- 1 v 2 szikkadt zsemle

- 10 dkg sajt

- 1 gerezd fokhagyma

- só, bors őrölt kömény 

- olaj

A darálthúst, a fokhagymával, a fűszerekkel, tojással, a vízben beáztatott, majd jól kinyomkodott zsemlével összekavartam. A jénait kikentem olajjal, majd a bacont belefektettem, úgy, hogy a tálat mindenhol takarja.

A baconra kanalaztam a hús felét, majd a vastagra szeletelt sajtréteg következett, majd a a maradék hús, s végül betakartam, az edényen túllógó baconnal. Alufóliával lefedtem, kb egy órán át pároltam 200 fokon.

Mikor először levettem a fóliát, majdnem elájultam....ugyanis a közepe felpúposodott, és nagyon sok levet eresztett, de nem pánikoltam be teljesen, hanem elővettem egy kést, és jól megszúrkáltam a "púpot", a levet meg leöntöttem róla. Visszatoltam a sütőbe, s 15-20 percenként rá-rá néztem.

Közben két nagy szem krumplit feltettem főni, mikor megpuhult, krumplipürét készítettem belőle, egy kevés vajjal, és tejjel. Az adott mennyiséget megharmadoltam, a nagyobb felét piros, a másik felét sárga ételfestékkel beszíneztem.

A bacon, szép pirosra sült, késznek nyilvánítottam.A jénaiból kiborítottam, hűvös helyre tettem, majd a színezett krumplipürével díszítettem.

Eszterék asztalán pedig megkapta a gyertyákat, amelyek száma titkos :) Kicsit lehetett volna nagyobb a torta, mert a remegő kezünkkel alig tudtuk meggyújtani a gyertyákat.... lehet, hogy legközelebb, inkább a szám alakú gyertyákkal próbálkozunk, vagy még egy lehetőség áll fenn: választunk másik nagyobb tortaformát. ;)

Miután elfogysztottuk a fejedelmi vacsorát, amit az egyik Szolnoki étteremből rendelt "főzött" a férj; következett a torta felszelése....meglepetésekkel, ugyanis az ünnepelt csak akkor tudta, meg, hogy nem egy hagyományos édes tortával leptük meg hanem egy hústortával.