Palacsinta

Karácsonyra kaptam egy nagyon szép Tefal palacsintasütő serpenyőt, amit éppen ideje volt kipróbálni (állítólag) :). Gondolom mindenki rájött, hogy nem "önszántamból" fogtam hozzá... :).

Az a véleményem, hogy egy jó háziasszonynak igen is tudnia kell palacsintát sütnie, és az ember csak úgy tanulja meg ennek a fortélynak is a csínyját-bínyját, ha gyakorolja. Be kell vallanom, hogy ahhoz képest ez nagyon jól sikerült palacsinta lett, mint ami szokott... Az is érdekes, hogy a sós palacsinta tésztájával, és sütésével semmi bajom.

A recept is különleges, legalábbis akinek eddig mondtam, nem nagyon értette, hogy mi ez a tészta. Anyától tanultam, aki pedig Mamámtól.

Palacsinta tészta

Hozzávalók

- 50 dkg liszt

- 1/4 dkg élesztő

- 1 tojás

- 1 csipet só

- 2 teáskanál cukor

- 1-2 dl olaj

- 6-8 dl tej

A tejet meglangyosítjuk, egy teáskanál cukorral, majd belemorzsoljuk az élesztőt.(arra nagyon figyeljünk, hogy tej ne legyen túl meleg, mert akkor megég az élesztő, s nem fut fel. Természetesen a hideg tejben sem fog felfutni, szóval a megfelelő hőmérséklet nagyon fontos). Még az élesztő "fut", a lisztet, a cukrot és a sót összekavarjuk egy nagy tálban, a közepébe mélyedést készítünk, amibe beleütjük a tojást, és az olaj felét is hozzáadjuk. Az élesztős tejet hozzáadjuk, majd a maradék tejet is meglangyosítjuk. Robotgéppel kezdjük keverni, úgy, hogy folyamatosan öntjük hozzá, a langyos tejet, addig, amíg el nem éri a kívánt sűrűséget. Se a sűrű, se a híg tészta nem jó.

Picit hagyjuk állni, majd felforrósított serpenyőben süssük ki. (az első sütése előtt pici olajat öntünk a serpenyőbe).

Ebből az adagból kb 30-35 palacsinta sül ki.

Mindenki a kedvenc ízével töltse meg, a palacsintáját, akkor biztos nincs belőle harag.

A túrós rumos-mazsolás  töltelék volt a legfinomabb: A mazsolát beáztattam 2 cl rumba (eredeti), majd amikor jól megszívta magát, akkor leszűrve adtam hozzá a vaníliás cukros túróhoz.

Természetesen a tradicionális palacsintákat is elkészítettem: lekváros, kakaós. Az én kedvencem, a sárgabarack lekváros palacsinta. (Mondjuk ennél már csak egy jobb van: a nutellás-lekváros palacsinta, csak mivel nem volt a hűtőben Nutella, megelégedtem, a sima lekvárossal is)

Megpróbálkoztam vele, és nem is sikerült rosszul. Ajánlom mindenkinek a Tefal termékeket.

Mikor a csirkemellből is sok

A fagyasztóbab, már elég rég óta rakosgatok egy igen nagy adag csirkemellet, valami úton-módon vagy két kilónyi egyben lett lefagyasztva. (Egy nagyobb összejövetelre volt tartogatva, amire már nem várhattam tovább). S mivel nem szerettem volna, hogy elromoljon, erőt vettem magamon és kivettem, kiolvasztottam és megfőztem.

Két embernek a két kiló rengeteg... nem akartam azt a hibát elkövetni, hogy csak egy fajta ételt készítek belőle, ezért lett három fajta. Valahogy nem voltam ihletemnél, nem jutott eszembe semmi jó, így hát csak egy új recept született.

Készítettem belőle, tárkonyos csirkeragu levest. (kifelejtettem belőle a krumplit :) ). Paradicsomszószos gombás csirkét és "sárga" csirkét.

Szezám tárulj

Hozzávalók

- 60-70 dkg csirkemell

- 2 db közepes cukkini

- 1 marák szezámmag

- 1 fej hagyma

- 3 gerezd fokhagyma

- kurkuma

- gyömbér

- só, bors

- kevés grill fűszer

- 5-6 evőkanál ketchup

- 2 evőkanál olaj

A csirkemellet, vékony csíkokra vágjuk, a fűszerekkel beszórjuk, állni hagyjuk. A wokban kevés olajat melegítünk, amiben megpirítjuk a szezámmagot. A húst a pirított szezámmaghoz adjuk, forgatás közben hozzáadjuk a ketchupot, készre sütjük. A cukkinit, felkairkázzuk, 0,5 cm-re, majd akkor adjuk hozzá, amikor a csirkemell majdnem készen van, félig roppanósra pároljuk a hússal. A fokhagymát lereszeljük pici vízet adunk hozzá, majd a húsra öntjük picit forraljuk vele, majd zárjuk el. (fokhagyma nélkül is finom). Köretnek készíthetünk natúr rizst, rizibizit, tört krumplit. Ez esetben natúr rizs készült mellé.
(a gyömbérrel vigyázzunk, mert ha túl sokat teszünk egy ételbe, akkor keserű, és csípős lesz, a vele fűszerezett finomság).

A tákonyos csirkeraguhoz kb 30 dkg húst használtam fel. A szokásos módon készítettem. Bár, az éhség, és a kapkodás miatt, kifelejtettem belőle a krumplit.

A másik főételhez a csirkemellet felcsíkoztam, hagymán megpirítottam, adtam hozzá egy adag konzerv gombát a leve nálkül, pirosra sütöttem, és ketchupos, sűritett paradicsomos vízzel nyakonötöttem. Ízesítettem, egy kis cukorral, sóval, borssal, szárított oregánóval, bazsalikommal, és egy gerezd fokhagymával. Ezt nem részletezném jobban, mert szerintem ezzel az étellel úgymond "Nem én találtam fel a mélyedést a kanálban".

Megosztanám a ketchup ellen folytatott hadjáratomat... hátha megért valaki. A ketchup, egy jó találmány, de aki az én elkészített étkembe akar rakni az nem szívesen látott vendég a konyhámban. Ennek egy egyszerű oka van... mégpedig az, hogy amelyik ételt "megalkotom" és nem csak porból összedobom, az megérdemli, hogy a saját "ízében" fogyasszák el. Egy pizzára, vagy sültkrumpli mellé egyértelmű, hogy kerül egy adag a " piros mártásból".

Lehet, hogy rigolyás vagyok... csak komolyodom na :)

Szilveszter 2010/2011

Nem a kedvenc ünnepem a Szilveszter. Semmi bajom az új esztendővel, az öregedéssel, az új kezdettel; nekem csak egy dolog nem tetszik: a "kötelező" jókedv. Az a fajta ember vagyok, akinek vagy jön spontán a jókedv vagy nem, kérésre, és "muszájra" nem tudok vidám lenni.. Ezektől eltekintve a szilveszter előtti készülődés és az "after party" igen jól sikerült.

Sajnos már én is "nagy" vagyok, s dolgoznom kellett a napján is. (ezt egy pár évvel ezelőtt nem is tudtam volna elképzelni sem). Egy óra után siettünk haza, hogy készíthessük közösen a lencselevest, a sajtosrolót, a rántott húst, és a sonkás tekercset. 

Sonkás tekercset mindig Szilveszterre készítünk, általában a bulik fénypontja. A Hugim, feladata volt a két adag tészta összeállítása.

Természetesen a Szilveszter sem múlhat el érdekesség nélkül... 

A digitális mérleg, valahogyan átállítódott gramm-ról, valami más mértékegységre... Hugi kimérte a 250 "grammot" majd mivel soknak ítélte anya, már csak 200 grammot méretett ki vele. Belekerült a fél kilónyi túró, több, mint 20 dkg margarin, s még mindig nem akart összeállni a tészta. Tettünk hozzá tejfölt, sajnos az sem segített rajta. Feladtuk a harcot, és félretoltuk, hogy majd kitaláljuk mi lesz a sorsa. 

Ismét előkerült a mérleg, hogy kimérjem a 30 dkg sajtot, a sajtosroló krémjéhez. Rátettem, s meglepődve láttam, hogy csak 12,5-öt mutat.... gondoltam, hogy ez létezhetetlen, s megnéztem közelebbről a mérleget, s akkor rájöttem, hogy a mértékegység el volt állítva. (eredeti súlya 35 dkg volt). Szóval ennek tudatában, a sonkás tekercs tésztáját, egy hanyag mozdulattal kiborítottuk a kukába.

A sajtosroló, nagyon jól sikerült, közös kooperációval:)

Hozzávalók:

- 1 kg leveles tészta

- 30 +10 dkg trappista sajt

- 4 dkg liszt

 -2 dl tej

- 4 tojás sárgája

- só, bors

- 10 dkg margarin

- 10 dkg camping tejszín ízű krémsajt

A krémet készítjük először, mert ki kell hűlnie. A 30 dkg sajtot lereszeljük, ráöntjük a tej felét és elkezdjük sűrű kevergetés mellett melegíteni. Melegítés közben, ajánlatos, a lisztet, a tejjel csomómentesre keverni, majd a 4 tojás sárgáját hozzáadni. Amikor a sajt már szépen felolvadt, akkor hozzáöntjük, a lisztes, tejes, tojásos masszát, és addig "főzzük", amíg egy homogén masszát nem kapunk. Nagyon figyelni kell, hogy a tojás ne csapódjon ki, mert esztétikailag nem lesz szép a krémünk. Tűzről levesszük, s teljesen kihűtjük. A hideg krémet robotgép segítségével, el kezdjük keverni, s apránként hozzáadjuk, a margarint és a krémsajtot.

A tésztát lisztezett deszkán, kb 2-3 mm vastagra elnyújtjuk, felvert tojással megkenjük, és 12 csíkra vágjuk. A sütő rudakat, vékonyan bekenjük margarinnal, és 1-1 tésztacsíkot feltekerünk, a a tojásos felével kifele úgy, hogy 0,5 cm-es részen a tészta fedje egymást. Fontos, hogy a sütő rudakat, ne tekerjük végig, mert amikor kisült, nem tudjuk, hol megfogni és letolni róla. Forrón "toljuk" le a tésztát, mert, ha a tészta kihűl nem fog lejönni a sütőformáról.

A kisült rudakat, 3 részre vágjuk, kihűtjük, majd megtöltjük a sajtkémmel, két végét, reszelt sajtba mártjuk. 

Magában és francia salátával is isteni.

Előállítási költsége közel sem annyi, mint az üzletekben kapható rolóknak, viszont az előállítási idő, és munka nagyon sok vele, egyedül semmi képen ne fogjon hozzá senki. 

Míg a sajtos rolók elkészültek, anya megfőzte az újévi lencselevest, ami mint minden évben isteni lett.


A lencseleves is nagyon finom lett, 1-én reggelire már levest ettem, annak reményében, hogy sok-sok szerencse fog érni egész éveben.

Lencseleves

Hozzávalók:

- 20 dkg lencse

- 2 dkg kristálycukor

- 1-2 babérlevél

- 2 gerezd fokhagyma

- 2 dl tejföl

- étolaj

- 4 dkg liszt

- 1 kis fej vöröshagyma

- 1/2 csokor petrezselyem

- 1-1 e k ecet,mustár, pirospaprika

A lencsét hideg vízben feltesszük főni/lehet előző nap beáztatni, majd leszűrni,(nem szoktuk) Babérlevéllel, zúzott fokhagymával, sóval puhára főzzük.Tehetünk bele füstölt húst is,de a főzésidőt megnöveli egy picit.

Kristálycukrot enyhén megkaramellizáljuk, majd a finomra vágott hagymát megpirítjuk benne, a petrezselymet is hozzáadjuk/paprikát is lehet/, s besűrítjük a levest. Tejföllel összeforraljuk,ízesítjük ecettel,mustárral, majd karikára vágott virslit dobunk bele, s készre főzzük.

Képek később.

Szilveszteri hangulatban ismét készítettem, "malacpofikat" :) és a maradék tésztából, virslis bucikat.

Malacpofi "hadsereg"

A virslis bucihoz 1 virslit félbevágtam, majd kb. 8 egyenlő részre szeltem, a maradék tésztába tekertem, tetejét megszórtam szezámmaggal, s aranybarnára sütöttem.