1/3; 1/3; 1/3

Az érdekes cím, egy nem win-win sztorit takar...:) Szóval egy sikeres, egy kevésbé sikeres és egy igen rossz étel készült a mai napon... :)

Kezdem a sikeres leírásával: A hétvégén Anyának kuktáskodtam (paníroztam a húst, illetve elkészítettem a törtkrumpli). A receptet a Hugom elmondása alapján Anya találta ki. Nagyon, finom lett a végeredmény, s ma úgy gondoltam, hogy újra elkészítem.

A buszon hazafelé, fejben összeraktam a mai menüt... meg kell valljam, hogy a sok-sok elképzelésből igazán csak egy sikerült úgy, ahogy szerettem volna.

Baconos-göngyölt hús

Hozzávalók 3 személyre

- 1 kg karaj
- 10 dkg bacon
- 1,5 fej hagyma
- 5 dkg sajt
- só, bors

+ A panír elkészítéséhez szükséges anyagok
(tojás, liszt, zsemlemorzsa, szezámmag)
+ olaj a sütéshez.

A karajt egyforma szeletekre vágjuk, vékonyra kiklopfoljuk, majd besózzuk és állni hagyjuk. A hagymát, megpucoljuk, karikára vágjuk, kevés olajon megpirítjuk, 1 dl vízzel felöntjük, elpároljuk róla, majd kihűtjük. A hússzeletre helyezzük a bacon szeletet a hagymát egy 2cm-es vékony szelet sajtot; majd amikor mindent beletettünk feltekerjük, hústűvel vagy egyszerűen fogpiszkálóval rögzítjük a két végét. Bepanírozzuk, majd, aranybarnára sütjük.

Annyi újítást vittem bele, hogy a hűtőben találtam egy félig fonnyadt paprikát, s azt is a hagyma mellé aprítottam.

Nagyon finom tört- és sültkrumplival is. Savanyúság és saláta is illik mellé. Ez esetben Szarvasi mozzarella olívabogyóval került az asztalra.

A maradék tojásból és zsemlemorzsából készíthetünk sajtos golyót, úgy, hogy annyi reszelt-sajtot adunk maradékunkhoz, hogy kemény, de mégis gyúrható golyót tudjunk nedves kézzel formázni. (olajban kisütjük).

Újra megpórbálkoztam a sóskafőzelékkel, ugyanis a hétvégén Z. anyukájától hallottam egy sokadik fajta elkészítési módot. Természetesen nem lett olyan, mint amilyet szerettem volna.... miért nem lepődök meg?

Sőt, ha már itt tartunk készítettem, egy zöldségkrémlevest-kakukkfűvel, de egy rossz mozdulattal, édes növényi tejszínnel öntöttem fel a levesem, szóval ő "máshol" landolt. :). Legközelebb jobban figyelek>oO<

Meglepetés meglepetésekkel

Eszter barátnőmnek szerveztünk meglepetés szülinapi bulit. Andor nagyon ügyesen megszervezte, és sikerült mindent teljesen titokban tartani, s összehozni úgy, hogy az kerek legyen. Meglepetés bulira meglepetés illik.... s természetesen nem hagyott nyugodni a fejemben élő főzőtündérke...:) A történetnhez hozzátartozik, hogy Eszter is inkább a sós dolgokat kedveli,  és vagy két évvel ezelőtt olvastam egy oldalon a sós tortáról. Az olvasottakat, szépen elraktároztam, és most jött el az ideje, hogy megalkossam.

Egy egyszerű recept, de ha tudom, hogy milyen sokára sül meg tuti nem merek belekezdeni a buli előtt pár órával. A lényeg, hogy elkészült, s nagyon finom lett.

Hozzávalók:

- 80 dkg darálthús

- 40 dkg szeletelt nyers bacon

- 2 tojás

- 1 v 2 szikkadt zsemle

- 10 dkg sajt

- 1 gerezd fokhagyma

- só, bors őrölt kömény 

- olaj

A darálthúst, a fokhagymával, a fűszerekkel, tojással, a vízben beáztatott, majd jól kinyomkodott zsemlével összekavartam. A jénait kikentem olajjal, majd a bacont belefektettem, úgy, hogy a tálat mindenhol takarja.

A baconra kanalaztam a hús felét, majd a vastagra szeletelt sajtréteg következett, majd a a maradék hús, s végül betakartam, az edényen túllógó baconnal. Alufóliával lefedtem, kb egy órán át pároltam 200 fokon.

Mikor először levettem a fóliát, majdnem elájultam....ugyanis a közepe felpúposodott, és nagyon sok levet eresztett, de nem pánikoltam be teljesen, hanem elővettem egy kést, és jól megszúrkáltam a "púpot", a levet meg leöntöttem róla. Visszatoltam a sütőbe, s 15-20 percenként rá-rá néztem.

Közben két nagy szem krumplit feltettem főni, mikor megpuhult, krumplipürét készítettem belőle, egy kevés vajjal, és tejjel. Az adott mennyiséget megharmadoltam, a nagyobb felét piros, a másik felét sárga ételfestékkel beszíneztem.

A bacon, szép pirosra sült, késznek nyilvánítottam.A jénaiból kiborítottam, hűvös helyre tettem, majd a színezett krumplipürével díszítettem.

Eszterék asztalán pedig megkapta a gyertyákat, amelyek száma titkos :) Kicsit lehetett volna nagyobb a torta, mert a remegő kezünkkel alig tudtuk meggyújtani a gyertyákat.... lehet, hogy legközelebb, inkább a szám alakú gyertyákkal próbálkozunk, vagy még egy lehetőség áll fenn: választunk másik nagyobb tortaformát. ;)

Miután elfogysztottuk a fejedelmi vacsorát, amit az egyik Szolnoki étteremből rendelt "főzött" a férj; következett a torta felszelése....meglepetésekkel, ugyanis az ünnepelt csak akkor tudta, meg, hogy nem egy hagyományos édes tortával leptük meg hanem egy hústortával.

Mediterrán zöldségek

Pénteken eldöntöttem, hogy csinálok tortát Évának... gyönyörű sztoriba torkollott.:) A tortasütés, krémkavarás mellett, persze úgy gondoltam, hogy van  még rendes kaját is csinálni... persze, kevés lett volna, ha négy kezem van. :).  Aminap vettem egy padlizsánt, ami ott fonnyadozott, a paradicsom, a paprika mellett a hűtőben. Gondoltam mostanában olyan sok ilyen zöldséges kaját olvastam kreálok én is valamit.( a torta elkészült végül :) ).

Minden maradékot, fonnyadót, félig romlandót felhasználtam, és így nem kellett, hogy pocsékba menjen a drága finomság.:)

Hozzávalók:
- 1 padlizsán
- 1-2 paradicsom
- 1 paradicsompaprika
- 1 fél tv paprika
- fokhagyma, lila-hagyma( a lila-hagymám Erdélyből való:))))) Egyik ismerőstől kaptuk:))))
- 4 szem közepes krumpli
- tejföl
- bacon
- egy kanálnyi vaj
- rozmaring, oregánó, ételízesítő, só, bors

A krumplit meghámoztam, közepesen puhára főztem, majd összetörtem, a vajjal, kb. két kanálnyi tejföllel, fokhagymával, sóval ízesítettem. A krumpli fövése közben összeaprítottam a zöldségeket, és serpenyőben félpuhára pirítottam a fűszerekkel együtt. A zöldségeket, és a tejfölös-krumplit összekavartam, tűzálló edénybe helyeztem, nyolcadolt hagymával megszórtam, és vékonyra szeletelt baconnel befedtem. Sütéssel akkor állunk jól, ha a szalonnák szép pirosra pirultak, és nem túl sok lé van az edényünkben.

Közepesen hűlten tálaljuk. Szerintem nagyon finom lett, már csak egy kis görög saláta kellett volna hozzá és minden tökéletes lett volna. :)