2010. december 31., péntek

Karácsony 2010

Épp a minap gondolkodtam, hogy mennyire el vagyok maradva a bejegyzésekkel, de ugye vannak dolgok, amiről az ember nem tehet :). Hamarosan egy csokorba gyűjtöm őket, és egy poszt alá felpakolom; találtam, olyan "fotókat", amelyekre nem is emlékszem, hogy én készítettem.-kicsit rövid az agyam... azt hiszem-. 

Most pedig a karácsonyi forgatag, menüvel kiegészítve. Sajnos a képek nem a legjobb minőségűek, de szerintem elég "értékesek".

Mint minden más, ugye a karácsony sem lehet szokványos "Csejéknél". 

Az egész eseménysorozat csütörtökön este kezdődött, amikor is rábeszéltük egymást, hogy tegyük fel a töltöttkáposztát még este főni... úgy is tettünk, s nekiláttunk este 9-10 körül, káposztát gyártani. :) Amíg rotyogott, addig elvégeztünk egyéb dolgokat.... az új díszgömbökbe drótot fűztem, a Hugom asztali díszt készített, Anya az adventi koszorúkat találta meg. (épp időben), majd eközben kerestük a halászlének eltett egy adag vegyes halat.... amit nem találtunk. A káposzta majdnem fél 2-re főtt meg.

A családra, egész érdekesen hat a "karácsony szelleme" :)

A pénteki napon elmentünk "hal nézőbe" Szolnokra... természetesen már nem volt hal, szóval végleg lemondtunk a halászléről. :). Irány haza, elkészíteni az ünnepi menüt.

Anya feltette a levest főni, amíg mi a fenyőfapatalpat kerestük, az előszobát pakoltuk...

A fenyőfatalp természetesen nem lett meg... ugyan miért is lenne... :D Hisz' karácsony van. :)


Pakolás közben kiderült, hogy a leves "megromlott" valami baja volt a húsnak, s mivel nem akartunk az ügyeleten kikötni, gyorsan kiöntöttük, s előrángattunk a fagyasztóból egy újabb adag húst.

A pakolás végeztével, Hugi elkezdte díszíteni a fát, Anya főzte a leveshez a tésztát, s hozzáfogtam az ünnepi főételhez, amit Helénától tanultam! (köszönet érte)

Tepsis csirkemell füstölt-sajttal és mandulával

Hozzávalók:

- 1-1,5 kg csirkemell
- 3 dl 20%-os tejszín
- 1 csomag szeletelt mandula (20 dkg)
- 20 dkg füstölt karaván sajt
- 10 dkg sima trappista sajt
- liszt
- só, bors

A csirkemellet vékonyra szeleteljük, ha kell kicsit kiklopfoljuk, sózzuk, borsozzunk, majd lisztbe forgatjuk. Amikor az előző művelettel megvagyunk, nagyon kevés olajon, mindkét oldalát megpirítjuk, majd tepsibe fektetjük. A tejszínt, kikeverjük pici vízzel, sóval, borssal, és a lefektetett hússzeletekre öntjük. Betoljuk a sütőbe, s kb 20-25 percet így sütjük. Sülés közben a sajtokat, nagy lyukú reszelőn lereszeljük, a mandulával összekeverjük. A sajtos-mandulás egyveleget a sülő félben lévő csirkemellünkre öntjük, visszatoljuk a sütőbe, és aranybarnára sütjük.

Köret szerintem sokféleképpen variálható, nálunk párolt lilakáposzta, párolt gomba és hasábburgonya volt.

Egyszerűségében rejlik finomsága.

A főétel elkészítése után, elrohantam a páromékhoz karácsonyozni, onnan indultunk a Hugimmal a templomba. Kengyel nagyon speciális, minden szempontból... nálunk az éjféli mise 18:00-kor kezdődik... kicsit vicces, de amióta az eszemet tudom minden karácsonyi misén ott voltam, szóval az idei sem maradhatott ki.

Mise után elszaladtunk Mamámhoz. Este 8 körül sikerült, a szép karácsonyi asztal mellé ülni:) Vacsora után következett az ajándékátadás, és a nap "kiszusszanása".

Gondolom, minden karácsonyra fog jutni valami vicces, emlékezetes történet.:)



Az idei karácsonyfánk, úgymond "divat színekben" pompázik :) Nekem nagyon tetszik, igaz a családban vannak, akiknek nem nyerte el a tetszését! Nembaj, majd jövőre Hugi választ színt:)

2010. december 6., hétfő

Adventi mézeskalács

Advent első vasárnapjára sajnos nem készül el sosem a koszorúm, természetesen a krónikus időhiány miatt... :) Idén sem volt ez máshogy. A múlt hét közepén kezdtem el a "koszorú" készítéséhez. 

A koszorú ötletét a gasztroblogger "kollégáktól" néztem, szerintem idén a mézeskalács ház kimarad, mert tavaly nagyon sokat gyártottam.

Mézeskalács 
Hozzávalók:

- 45 dkg liszt
- 5 dkg cukor
- 5dkg margarin
- 1 dl olvasztott méz
- 1,5 tej
- 0,5 ek. szódabikarbóna
- fűszerek: fahéj, szegfűszeg, ánizs 

A mézet, cukrot, margarint egy tálban felolvasszuk, kicsit hagyjuk hűlni. A lisztet,  a szódabikarbónát és a fűszereket összekeverjük, majd hozzáöntjük, a tejes-mézes keveréket. Összegyúrjuk, lisztezett deszkán kinyújtjuk, s formákat szaggatunk belőle. Előnye, hogy nem kell pihentetni. Előmelegített sütőben sütjük. Díszíthetjük magvakkal, kis cukorgolyókkal is.
A receptet itt olvastam, de természetesen átformáztam, a saját ízlésem szerint.

A díszítés folyamata
A szíveket papírból vágtam ki, mivel nem volt ekkora szívecske formám. Tojással nem kentem meg, mert szerettem volna egy natúr állagot kapni. Mielőtt betoltam volna a sütőbe a kis mécsest belenyomtam a tésztába, majd kivettem belőle,  így amikor kisült, látszott, hogy hol kell kimélyíteni a gyertya helyét. Porcukros-tojásfehérjés "habbal" díszítettem.

Helyzetjelentés II.

Az elmúlt időszakban sem főzni, sem blogot írni nem nagyon volt időm. Igaz, most ezt nem annyira bánom, ugyanis a már említett pályázat a végéhez közeledik, s sűrűsödnek a programok, problémák, tennivalók.

Nagy dolognak tartom, hogy ez a pályázat, egy sikeres jó célt szolgáló nagyon sok ember kooperációjából létrejövő fogyasztható termék. A projekt által felkarolt városok egy-egy épülete, múzeuma újult meg, s töltődött fel, interaktív tartalommal.. Teljesen új látogatóközpontok jöttek létre,  ahol a helyi jellegzetességek bemutatásán túl, azt a célt is szolgálja, hogy kézzelfoghatóan, megismerkedjünk hagyományainkkal, őseinkkel., szokásainkkal. 

Ajánlom mindenkinek, hogy áldozzon Jász-Nagykun-Szolnok megyére egy pár napot, s járja végig a "Jászkun kapitányok nyomában" túraútvonalat. (további információ: www.jkny.hu).


A látogatóközpontok átadóünnepségeinek megszervezésében segédkeztem, amit meg kell mondjam, hogy nagyon élveztem. Egy kis pörgés, végre :)

Ismét iskolába járok, mert nem tudok a fenekemen maradni; most épp közigazgatási kommunikációt tanulok. 

Végre itt a karácsony, amit, most valami különös oknál fogva nagyon várok, pedig eddig nem volt a kedvenc ünnepem. Kezdem magam aktivizálni, gasztro- és kézműves ajándékok terén is. 

Az alábbi képen, filcből készített "műveim" láthatók; mostanában főzés helyett, a meleg szobában, TV nézés közben ezeket alkotom. Mindenből van többféle is, karácsonyfából van piros, és lila színű is. Kitűzőket, és kulcstartókat is gyártok, persze csak saját magam szórakoztatására. :)


Ferdinánd tekercs

Már második éve megveszem a Prima Konyha című főzős lapot. Nekem ez a kedvenc magazinom, igaz kevés kivétellel az összes főzős újságot megveszem, de szerintem, ez a legjobb. 

Nem nagyon szeretek édes süteményeket sütni, (mint ahogy már többször említettem) de néha rá veszem magam, mert a nép hangja meggyőz. Már azt is tudom, hogy azért nem szeretek édeset sütni, mert nem különösebben szeretem az édes dolgokat, inkább sósat sütök. A sósat sokkal nehezebb elrontani. :)

Ennek a receptnek még egy különlegessége van számomra: ahogy elolvastam a címet, el is felejtettem, ugyanis nekem nem az a lényeg, hogy mi a neve, hanem hogy finom legyen. A sütit kb. októberben készítettem, amikor még fogalmam sem volt, hogy hova kapcsolódik ez a remek édesség. A ferdinánd, a Nagykunság sajátossága, azaz a kunok kedvenc "kőttkalácsa". 
Persze eddig nem is érdekes a dolog, de a munkahelyem közreműködésével megvalósuló "Jászkun kapitányok nyomában" c. pályázat egyik állomása Karcag... Ahol, egyre csak ezt hajtogatták, a médiának rendezett tanulmányi út résztvevői, hogy majd: "délután a ferdinánd tekercs, az ugyan milyen lesz"... s mikor beérkeztünk a tanulmányi út végállomására,a karcagi Nimród Bioszálloda és Bioétterembe ahol, meleg teával, kávéval, és frissen sült ferdinánddal vártak, rögtön leesett a tantusz. Ők finomabbat készítettek, mint amilyen az enyém lett, persze ezt annak tudom, be hogy ők már "ősidők" óta ezt sütik, én pedig még csak először próbáltam ki.:)

Az biztos, hogy a későbbiekben is szívesen sütöm, ezt a remek nemzeti eledelt.

Hozzávalók:
Tészta
- 40 dkg liszt
- 2 dl tej
- 2 dkg élesztő
- 3 tojás sárgája
- 4 dkg pargarin
- 2 ek. cukor
- pici só

Töltelékhez
- 10 dkg margarin
- 14 dkg cukor
- 1 cs. vaníliás cukor

Locsoláshoz
- 1,5 dl tejszín
- 1-2 ek. cukor
- 1 cs. vaníliás cukor

Az élesztőt a meglangyosított tejben felfuttatjuk, eközben, a liszthez hozzáadjuk a többi hozzávalót, a margarinnal jól összemorzsoljuk, majd a felfutott élesztős tejet, hozzáadjuk, s addig dagasszuk, amíg az edény falától el nem válik. Meleg helyen, tiszta konyharuhával letakarva 40-50 percet kelesztjük. Az idő leteltével újradagasztjuk, kelesztjük további 20-30 percet. 
A tészta kelése alatt, a margarint habosra keverjük a kétféle cukorral. 
Az újrakelesztés után lisztezett deszkán 0,5 cm-es vastagságúra nyújtjuk, megkenjük a cukros margarinnal, feltekerjük, és lisztezett késsel 2cm-es csigákra vágjuk. 

Az eredeti recept szerint, a tepsit, jó vastagon kikenjük margarinnal, és meghintjük cukorral, s erre helyezzük a csigákat. Nem mertem ezt kipróbálni, mert féltem attól, hogy nem fog a tepsiből kijönni. (legközelebb kipróbálom). A tepsibe arányosan elhelyezzük, majd 180 fokos sütőbe toljuk, 20 percet sütjük, majd a cukros tejszín felével meglocsoljuk, sütjük további 15-18 percet, s ráöntjük a maradék tejszínt is. Pirulásig sütjük. 

Meleg tejjel, teával kínáljuk. 

Olvastam több változatát is: diósat, vaníliás pudingosat is, melyet majd később fogok kipróbálni. Ha tehetjük, margarin helyett igazi vajat használjunk, úgy még finomabb.